0. számítógép generáció

Charles Babbage (1791-1871) 1822-ben alkotott meg egy olyan szerkezetet, amely vezérléssel „akármilyen” matematikai feladatot képes volt elvégezni. Függvényértékek, számok négyzete, köbe, logaritmusának számítása.

1833-ban a differenciagép továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az Analytical Engine-t. Ha megépült volna egy futballpálya területét foglalta volna el, és öt gozgép energiája kellett volna a muködtetéséhez.

A számítások automatizálását Herman Hollerith, gépészmérnök és feltaláló valósította meg, aki lyukkártyák alkalmazásával statisztikai adatok tárolására, feldolgozására alkalmas gépet készített. Az amerikai népszámlálásban fel is használták.

Hollerith egy lyukkártyára egy ember adatait lyukasztotta.

Hollerith 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Company nevu céget, amelybol 1924-ben megalakult az IBM. Az 1930-as évek végén vált tömegessé a lyukkártyás adatfeldolgozó gépek használata.

A számítások automatizálásában az elektronika alkalmazása hallatlan elorelépést jelentett. Az elso elektromechanikus számítógépeket Konrad Zuse és Howard Hathaway Aiken (1900-1973) készítették. A kettes számrendszer elvének alkalmazására épültek, s elektronikus jelfogókat, reléket tartalmaztak.

I. generációs gépek

John Vincent Atanasoff (1903-1995) és Clifford Edward Berry (1918-1963) nevükhöz fuzodik a világ elso elektronikus számítógépe.

Az elektronikus számítógépek nagy elonye a mechanikus illetve az elektromechanikus gépekkel szemben a gyorsaság és a pontosság.

Atanasoff-Berry Computer kép

ENIAC

•  elektroncsöves

•  1946-ra készült el

•  tömege 30 tonna

•  10 millió dollárba került

 

EDVAC

•  1951-ben üzemelték be

•  a programot a központi tárolóban helyezték el

•  Neumann János magyar matematikus elvei alapján készült

 

 

Neumann elvek:

•  a számítógép legyen teljesen elektronikus,

külön vezérlo és végrehajtó egységgel

•  kettes számrendszert használjon

•  az adatok és a programok ugyanabban a

belso tárban, a memóriában legyenek

•  a számítógép legyen univerzális Turing-gép

 

II. generációs gépek

•  tranzisztor

•  méretük jelentosen csökken

•  megjelenik a fejlettebb operációs rendszer

•  mágnesszalag, mágneslemez, nyomtatók, kártyaolvasók

 

III. generációs gépek

•  integrált áramkörök (IC)

•  input-output processzor

•  mágneses adattároló, grafikus monitorok

•  egyidejuleg több felhasználó kiszolgálása

 

IV. generációs gépek

•  1972-tol

•  microprocesszor, chip

•  10-150 millió muvelet másodpercenként

 

V. generációs gépek

•  fontos jellemzoje lesz a mesterséges intelligencia

•  szakértoi rendszerek

•  szimbólumokkal való muveletvégzés

•  képes asszociálni, tanulni, következtetéseket levonni, dönteni