A különbözo számolási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ezzel a gondolattal már az időszámításunk előtt is foglalkoztak.

Már a kőkorszaki ősember által ismert dolog volt a számolás és a számírás. A számok rögzítésének ősi módja a megfelelo számú rovás készítése fadarabba, csontba.

 

Használtak még zsinegre kötött csomókat is . A quipu egy alap zsinórból és különbözo színu rákötött fonalakból állt. A színeknek, a hosszúságnak, a csomók számának és egymástól való távolságának mind különös jelentossége volt.

 

A számok leírása, a számjegyek kialakulása az írással egyidoben történt.

A hindu számítás elso emlékei i.e. III. századból származnak. Az akkori számrendszer tízes, de még nem helyiértékes. 500 körül jelent meg a helyiérték elve a tízes alapszámmal.

 

Az egyiptomiak tízes számrendszert használtak. Külön számjegyük volt tíz minden hatványának jelölésére, tehát 1-re, 10-re, 100-ra, stb.

 

 

A babiloniak két legnagyobb eredménye a matematikához:

•  a 60-as számrendszer

•  a helyiérték bevezetése

 

Nádpálcával puha agyagtáblákba írtak, majd ezt kiégették.

 

A római számok: eredete nem tisztázott, a kisértéku számjegyek akár a rovásfák utódainak is tekinthetok. A római számítás a XVII. századig tartotta magát. Ennek oka az volt, hogy a klasszikus könyvelésben a római számjegyeket nehezebben lehetett meghamisítani.

 

Az arabok a hindu számírást 773 táján ismerték meg. Khwarizmit (- 850), akinek Hiszab al-dzsebr w'al mukabala címu könyve címébol származik az algebra szó. E közvetíto útvonalból fakad, hogy ezeket a számjegyeket ma arab számoknak nevezzük.

 

 

Sokáig használták Európa szerte, az úgynevezett rovásfákat.

 

Angliában 1812-ig rováspálcán nyugtázták az adózók által befizetett összeget.

 

Igen sokáig a római számokat használták. A római számokkal való osztást csak nevesebb egyetemeken tanították.

 

Az arab számírás nehezen terjedt. Sokkal könnyebben lehetett az üzleti könyveket hamísítani. Elég volt egy nullát a végére írni, és máris tízszeresére nott a szám.

 

A XIII. században Leonardo Pisano: Liber Abaci címu könyve megjelent, melynek következtében Európában elterjedt a hindu-arab számjegyu helyiértékes tízes számrendszeru számítás.

 

De, Firenzében 1299-ben rendeletben megtiltották az arab számok használatát.

 


A magyarok

Az osmagyarok eloször hatos számrendszert használtak. A történelmi idoben már tízest. A számok rögzítésére való- színüleg rovásírást használtak.

Az alábbi táblázat a kettes, a tízes és tizenhatos számrendszerek összehasonlítását tartalmazza:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A számolás kezdetei

 

A számológép fejlődése

 

A számítógép fejlődése

 

Könyvelés története