A számológépek fejlodése

Az abakuszt lehetne az egyik elso olyan eszköznek tekinteni, amelyet a különbözo matematikai muveletek megoldására használtak. Egyesek szerint Püthagorasz találta fel, mások szerint Egyiptom az oshazája.

A pénzváltó nyakában egy táblát viselt, mint egy asztalt. Rajta kavicsok kirakására alkalmas hely volt a pénzérmék helye mellett.

A legismertebb abakusz az európai abakusz. Virágkorát a XVIII. századig élte. Keretbe foglalt 10 tengelyen 10-10 golyóból áll. A tengelyek helyi értékeket jelölnek. Minden golyó 1-et ér. Az 1980-as években a Szovjetunióban még Használták a hagyományos tízgolyós változatot. Az áruházakban volt elektromos pénztárgép, de a pénztáros eloször a számológéppel számolta ki a végösszeget (félelmetesen jó sebességgel), majd azt ütötte be a kasszába.

Magyarországon az 1960-as évek elején még ott állt az osztályterem sarkában egy nagyméretu golyós számológép.

A római abakuszon egy helyiértéken 4 darab egyes értéku és 1 darab ötös értéku golyó van. A Távol-Keleten fejlodött ki. A kutatások szerint Kínában már a VI. században is ismerték.

A kínai változat a szuan-pan, választólécet tartalmaz. Ennek letisztultabb változata a 4+1 felépítésu japán szorobán.

1946 november 12-én mérte össze erejét a japán Macuzaki, aki szorobánt használt, és az amerikai Wood, aki elektromechanikus számológéppel dolgozott. Azonos számolási feladatokat kellett megoldaniuk. Mindegyiket Macuzaki oldotta meg rövidebb ido alatt.

Számolás a szoboránon:

•  a számok ábrázolása

•  összeadás

•  kivonás

•  szorzás

•  osztás

A kereskedelem, a navigáció területén egyre bonyolultabb matematikai muveletek elvégzésére volt szükség. A XVII. Században William Oughtred (1574-1660) megalkotta a logarlécet. Az osztást és a szorzást leegyszerusítette. 1622-ben alkalmazott elsoként logaritmikus skálát a vonalzókon.

1650-ben készítette Pattridge az elso mai formájú logarlécet: egy nyelv csúszik a léctestben.

Igazi számológépeknek azonban ezeket az eszközöket még nem nevezhetjük, hiszen muködésük nem automatikus.

Az elso digitális számológépet Wilhelm Schikard (1592-1635) készítette, amely a matematikai alapmuveleteket (+, -, x, /) automatikusan végezte fogaskerekek és fogaslécek segítségével.

Pascal összeadó gépe : adóbeszedoként dolgozó apja számára készítette az akkor 19 éves Pascal.

Leibniz 1670-es években Pascal gépét továbbfejlesztette. Szorozni, osztani, és gyököt vonni lehetett vele.

Az 1970-es évek végén érdekességképpen a közgazdasági szakközépiskolákban még tanították a kezelését.

Ascota elektromechanikus számológép, amely térfogata a mai zsebszámológépek térfogatának többszöröse.